2025. március 22.
Az utóbbi évtized során számos országban, így az Egyesült Államokban és Magyarországon is jelentős visszalépéseket látunk a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és más szexuális és nemi kisebbségekhez tartozó (LMBTQ+) emberek jogait illetően. Ebbe a trendbe illeszkedik a gyermekek védelmére hivatkozó, de valójában a szexuális és nemi kisebbségek kirekesztését és elnémítását célzó, populista törvénykezés, amely Magyarországon is korlátozza a szexuális nevelésben az LMBTQ+ tartalmak és nézőpontok megjelenítését, illetve legújabban a gyülekezési jogot.
A szexuális nevelés és a gyülekezési jog gyermekvédelmi okokra hivatkozó korlátozása tudománytalan. Ez a kormányzati kommunikáció által közvetített érvelés mindössze homofób és transzfób előítéletekre, így például a homoszexualitás és a pedofília összemosására épül.. A kormány és egyes szakemberek állításával szemben nincsenek tudományos bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a „homoszexualitás megjelenítése” azaz az LMBTQ+ ismeretek bemutatása vagy a Pride-on való részvétel bármilyen életkorban ártalmas lehet a gyerekeknek.
A tudományos konszenzus szerint bármely szexuális orientáció vagy nemi identitás nem betegség, melyeket meg kell/lehet előzni. A gyerekek szexuális orientációját vagy nemi identitását nem befolyásolja, ha LMBTQ+ emberekkel találkoznak. Szintén nincs egyetlen tudományos kutatás sem, amely azt igazolná, hogy a békés, vidám, színes felvonulások látványa, még ha tömeges és hangos is, káros lenne a gyermekek egészséges lelki fejlődésére.
Ezzel szemben számos kutatás támasztja alá, hogy milyen káros hatással van az LMBTQ+ fiatalok testi és lelki egészségére, ha nem férnek hozzá az átfogó szexuális neveléshez, a nemiséggel és szexualitással kapcsolatos, életkoruknak megfelelő ismeretekhez, támogatáshoz, egészségügyi ellátáshoz. Ezekről a kutatásokról az állásfoglalásunkhoz mellékelt szakirodalmi hivatkozásokban található részletes információ.
Az átfogó szexuális nevelés támogatja az LMBTQ+ fiatalok szexuális egészségét, szexuális énhatékonyságát és csökkenti a nem beleegyezésen alapuló szex valószínűségét, ezért az ilyen nevelési programok korlátozása vagy tiltása aktívan hozzájárulhat a szexuális bántalmazás (beleértve a párkapcsolati erőszakot) és a kockázatos szexuális viselkedés valószínűségének növekedéséhez. A negatív szexuális egészségi kimenetek pedig szorosan összefüggenek a mentális egészség romlásával – csökkent önértékelés mellett magasabb a depresszió, szerhasználat, kriminális viselkedések valószínűsége. Az LMBTQ+ embereket stigmatizáló törvénykezés közvetlen hatását ugyan kevés kutatás célozza, de ezekből azt láthatjuk, hogy ahol a szexuális nevelés nem tartalmaz LMBTQ+ identitásokkal kapcsolatos ismereteket, ott magasabb a kortársbántalmazás, az erőszak, valamint az öngyilkossági gondolatok és kísérletek aránya – nem csupán az LMBTQ+ fiatalok körében, de nem kisebbségekhez tartozó társaik körében is.
Az átfogó szexuális nevelés ellehetetlenítése után a kormány következő diszkriminatív lépése a Pride betiltása, amely felvonulás az LMBTQ+ közösség jogairól és láthatóságáról szól. A Pride elnémítása a létezés jogát kérdőjelezi meg, így taszítja vissza a nemi és szexuális kisebbségbe tartozó embereket a rejtőzködésbe, tovább növelve az érintett személyek mentálhigiénés sérülékenységének kockázatát. Ebben a csoportban számos 18 év alatti fiatal is van, akiknek a jogait az állam demagóg, tudománytalan előítéletekre hivatkozva korlátozza. A kirekesztő és stigmatizáló törvénykezés legnagyobb vesztesei az LMBTQ+ fiatalok, akiket a gyermekvédelemre hivatkozva elszigetelnek és megfosztanak egészséghez és méltósághoz való jogaiktól. Nem csak a tudományos szakirodalomban olvassuk, de segítő munkánkban mi magunk is tapasztaljuk, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak az LMBTQ+ közösséget, közülük is különösen a fiatalokat sújtó mentálhigiénés krízishez, beleértve az öngyilkossági gondolatok és kísérletek növekvő előfordulását.
Ez az állásfoglalás kizárólag az LMBTQ+ Pszichológiai Szekció szakmai állásfoglalása, nem a Magyar Pszichológiai Társaság hivatalos szakmai közleménye.
A tájékozódást segítő irodalmak:
American Psychological Association, Divisions 16 and 44 (2015). School-based risk and protective factors for gender diverse and sexual minority children and youth: improving school climate. https://www.apa.org/pi/lgbt/programs/safe-supportive/lgbt/risk-factors.pdf
Baams, L., Dubas, J. S., & Van Aken, M. A. (2017). Comprehensive sexuality education as a longitudinal predictor of LGBTQ name-calling and perceived willingness to intervene in school. Journal of Youth and Adolescence, 46, 931-942. https://doi.org/10.1007/s10964-017-0638-z
Hatzenbuehler, M. L., Birkett, M., Van Wagenen, A., & Meyer, I. H. (2014). Protective school climates and reduced risk for suicide ideation in sexual minority youths. American Journal of Public Health, 104(2), 279–286. https://doi.org/10.2105/AJPH.2013.301508
Hensel, D. J., Nance, J., & Fortenberry, J. D. (2016). The association between sexual health and physical, mental, and social health in adolescent women. The Journal of Adolescent Health: Official Publication of the Society for Adolescent Medicine, 59(4), 416–421. https://doi.org/10.1016/j.jadohealth.2016.06.003
Ioverno, S., Nappa, M. R., Russell, S. T., & Baiocco, R. (2022). Student intervention against homophobic name-calling: the role of peers, teachers, and inclusive curricula. Journal of Interpersonal Violence, 37(21-22), NP19549-NP19575. https://doi.org/10.1177/08862605211042817
Leung, E., Kassel-Gomez, G., Sullivan, S., Murahara, F., & Flanagan, T. (2022). Social support in schools and related outcomes for LGBTQ youth: A scoping review. Discover Education, 1(1), 18. https://doi.org/10.1007/s44217-022-00016-9
Li, G., Wu, A. D., Marshall, S. K., Watson, R. J., Adjei, J. K., Park, M., & Saewyc, E. M. (2019). Investigating site-level longitudinal effects of population health interventions: Gay-Straight Alliances and school safety. SSM-Population Health, 7, 100350. https://doi.org/10.1016/j.ssmph.2019.100350
Proulx, C. N., Coulter, R. W., Egan, J. E., Matthews, D. D., & Mair, C. (2019). Associations of lesbian, gay, bisexual, transgender, and questioning–inclusive sex education with mental health outcomes and school-based victimization in US high school students. Journal of Adolescent Health, 64(5), 608-614.
Tabaac, A. R., Johns, M. M., Zubizarreta, D., Haneuse, S., Tan, A. S., Austin, S. B., Potter, J., Lindberg, L & Charlton, B. M. (2023). Associations between sexual orientation, sex education curriculum, and exposure to affirming/disaffirming LGB content in two US-based cohorts of adolescents. Sex Education, 23(5), 506-523. https://doi.org/10.1080/14681811.2022.2072286
