Kötődés és megbocsátás a LMB-párkapcsolatokban

Tamás-Zaka Dóra

Mónica Guzmán-González, Nikolás Bekios, Josefa Burgos, Camila Obregón, Benjamín Tabilo és Giulia Casu 2022-ben megjelent tanulmánya alapján
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36141426

A kötődés és a megbocsátás szerepe

A kötődésről már a közgondolkodásban is tudjuk, hogy az az emberi kapcsolataink egyik legfontosabb pillére. A neve is sokat mond, tekinthetünk rá egyfajta kapcsolati kötőanyagként. A valahova, valakihez tartozás iránti vágyunk a születésünk pillanatától velünk van. Kezdetben a szüleink, az elsődleges gondozónk közelsége, szeretete, gondoskodása és védelme az, ami kell a megfelelő működésünkhöz, később a fókusz áttevődik más kapcsolatainkra. De a szükséglet mindvégig ott marad. Ha megfelelő módon kielégítik, biztonságosan kötődőek leszünk, vagyis megtanulunk bízni abban, hogy a világ egy biztonságos hely, ahol számíthatunk másokra. A kapcsolatainkban meg tudjuk élni az örömét annak, ha közel kerülünk valakihez, de látjuk a szépséget abban is, ha magunk lehetünk. Könnyebben meg tudunk bocsátani, ha a kapcsolatainkban „szabálysértés” történik, vagy megbántjuk egymást [1]. De sajnos a kötődésünk nem mindig lesz biztonságos. Időnként a szüleink nem érhetőek el számunkra érzelmileg vagy fizikailag, akár a legjobb szándékuk ellenére sem. Lehet, hogy bántalmazó, elhanyagoló családban nőttünk fel, és azért tapasztaljuk ezt, de ennél sokkal hétköznapibb élethelyzetek is állíthatnak akadályt. A túlterhelő munkahelyi körülmények, anyagi nehézségek vagy a szülők mentális zavara szintén befolyásolhatja, mennyire is lesz biztonságos vagy épp bizonytalan a kötődésünk. Ha a szülői elutasítás dominált, amikor a szükségleteinkről volt szó, elkerülő kötődésűek lehetünk. Ha pedig a gondozónk saját maga is bizonytalanabb, szorongóbb volt a szülői szerepében, akkor a szorongó kötődési mintát vihetjük magunkkal mi is. Bármelyik csoportba is soroljuk magunkat, az hatással lesz a párkapcsolatainkra. A párkapcsolatok és a kötődési stílus viszonyát már számos kutatás vizsgálta, mind a heteroszexuális, mind az azonos nemű párok esetében. Általánosságban elmondható, hogy a különbségek sok szempontból nem jelentősek, ha a szexuális orientáció alapján hasonlítjuk össze a két csoportot. Heterók és nem heterók például hasonlítanak abban, hogy az elkerülő, illetve szorongó kötődéssel jellemezhető kapcsolatokban alacsonyabb szintű a párkapcsolati elégedettség és kevesebb az intimitás [2,3,4,5,6,7,8]. Szintén nem különböznek abban sem, hogy ahol a kötődési bizonytalanság jellemzőbb, ott több a párkapcsolati erőszak [7,9,34] és gyengébbek a képességek a konfliktusok megfelelő kezelésére [2,10]. 

A megbocsátás és a kötődés összefüggései a párkapcsolatban

Egy másik figyelmet érdemlő jelenség, amikor a párkapcsolatokról gondolkodunk, az úgynevezett „diádikus megbocsátás” [11]. Ez nem más, mint az arra való hajlamunk, hogy egy-egy kapcsolatunkon belül mennyire tudunk megbocsátóak lenni. Fontos látni, hogy ez egy általában vett hajlam, nem kifejezett szituációkra vonatkozik. Aki biztonságosan kötődik, általában jobb érzelemszabályozási stratégiákkal bír, ennélfogva a megbocsátás is könnyebben megy neki, míg ugyanez egy nehezebb feladat a bizonytalanul kötődőknek [12,13,14,15]. A szorongóan kötődők könnyebben átélik a sérelmeket és tovább is velük marad az azokon való rágódás, azaz a rumináció [12,16,17,18], sőt mindez akár bosszúvágyhoz is vezethet [3,19]. Az elkerülők ezzel szemben inkább visszavonulnak, távolság teremtésével védekeznek és kevésbé tudnak empátiát gyakorolni a másik felé [14,20]. Akármelyik bizonytalan kötődési típus jellemző valakire, egyik működés sem segíti elő, hogy a megbocsátás könnyen megvalósulhasson. Ezek az eredmények heteroszexuális párok vizsgálatából származnak, de vajon különböznek-e ebben a LMB-párkapcsolatok? Hiszen, a kisebbségi stressz hatása nem vonható ki a képletből itt sem.

LMB-párkapcsolatok a kötődés és a megbocsátás szempontjából

A tanulmány, amely e cikk alapját képezi, összesen 248 főt vizsgált. A résztvevők olyan 18 év feletti meleg (a résztvevők 42%-a), leszbikus (a résztvevők 40,7%-a) és biszexuális (a résztvevők 16,9%-a) személyek voltak, akik a tesztfelvétel időpontjában legalább 6 hónapja párkapcsolatban éltek. Fontos kiemelni, hogy a tesztfelvétel Chilében valósult meg, egy olyan kulturális közegben, ahol a szexuális sokszínűség bár nagyobb mértékben elfogadott, sajnálatos módon az erőszak és a diszkrimináció sem ismeretlen fogalmak [21], és a hatásaik sem hagyhatók figyelmen kívül [22,23]. Az eredmények alapján sok a hasonlóság az LMB és a heteroszexuális kapcsolatok közt, ugyanakkor mutatkoztak különbségek is, amelyeknek ismerete hasznos tudásként szolgálhat az LMB-kapcsolatok dinamikájának megértéséhez. A különbségek már a kötődési biztonság és bizonytalanság jelenlétében is megmutatkoznak. Bár az elkerülő kötődésben mért nemi különbségek a heteroszexuális kapcsolatokhoz hasonlóan alakultak, azaz az LMB mintában is több az elkerülő kötődésű férfi, mint a nő, a kötődési szorongásnál ugyanakkor ellentmondó az eredmény.

Az LMB-populációban szintén a férfiak azok, akik magasabb mértékben kötődnek szorongóan, míg a heteroszexuális populációban ez inkább a nőkre jellemző.

Ennek hátterében valószínűleg az a társadalmi meggyőződés áll, hogy az azonos nemű párok nem a hagyományos nemi szerepek szerint élnek [24], de nem kihagyható szempont az sem, hogy a meleg és biszexuális férfiak nagyobb mértékben áldozatai homofób cselekményeknek és diszkriminációnak, mint a leszbikus nők [25]. Ezek a tapasztalatok pedig elmozdíthatnak a szorongó kötődés irányába, hiszen a bántalmazás áldozatainak mind magukról, mind másokról negatív képük alakul ki [26].

Akik elkerülő kötődésűek, nagyobb eséllyel választják az eltávolodást egy-egy kapcsolati kihágás után, hiszen eleve negatívabb a hozzáállásuk a másik iránt, így az érzelmi távolságtartás egy jogos önvédelemnek tűnik. A vizsgálatok szerint ők kevésbé törekszenek a harmónia helyreállítására, és nehezen empatizálnak a másikkal [27,28]. Viszont a bosszú iránti vágy csak a férfiaknál jelent meg számottevő mértékben. Vélhetően a háttérben itt a hagyományos nemi szerepek szerint működést érdemes keresni: „kapcsolati szabálysértés” után az elfogadott férfi reakció a megtorlási vágy és az ellenségesség [29]. De a nemi különbség oka az is lehet, hogy az elkerülő kötődésű nők (akár a társadalmi elvárások miatt) elnyomják a bosszú iránti vágyukat, és valamilyen más stratégiát alkalmaznak [17,20]. Kiderült az is, hogy a szorongó kötődésű LMB személyek is hajlamosabbak a párjuktól való elhatárolódásra, ha az megsérti a kapcsolati szabályokat, ami egy új szempontot adhat az LMB-kapcsolati dinamika megértéséhez. A kutatók feltételezése szerint ennek hátterében a megbélyegzéssel összefüggő stressznek való kitettség állhat. Azok az LMB-személyek, akik szorongóbb kötődésűek, eleve könnyebben kerülik a fizikai és érzelmi közelséget, valószínűleg azért, mert hajlamosak arra, hogy túlzott fókuszt tartsanak a múltban történt „kapcsolati szabálysértéseken” [16]. Más kutatásokból tudjuk azt is, hogy

a kisebbségi stressznek való kitettség növeli az érzelemszabályozási zavarok előfordulását, ami megnyilvánulhat például ebben a rágódó, pesszimista, múlt felé forduló szemléletben is [26,30,31].

Egy további különbség a heteroszexuális párkapcsolatokhoz képest, hogy az LMB-párkapcsolatokban kevésbé hangsúlyos a kötődési szorongás és a harag közti együttjárás. Ennek hátterében feltételezhetően az áll, hogy a kisebbségekhez tartozó csoportokban a harag iránt nagyobb fokú az érzékenység és intenzívebb az elutasítástól, elhagyástól való félelem [26,32,33], így a kötődési szorongás kevésbé fejti ki a hatását a bosszúvágyra. 

Természetesen, mint minden kutatás esetében, vannak kérdések és további tesztelendő hipotézisek, de mégis van egy fontos tanulság: a különbségek ellenére az LMB-kapcsolatok sok szempontból mégis nagyon hasonlóan működnek a heteroszexuális kapcsolatokhoz. A különbségek megértése viszont kulcsfontosságú, mind a partnerek, mind a szakemberek számára.

Hivatkozások

1. Feeney, J. A. (2005). Hurt feelings in couple relationships: Exploring the role of attachment and perceptions of personal injury. Personal relationships, 12(2), 253-271.

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1350-4126.2005.00114.x

2. Mohr, J. J., Selterman, D., & Fassinger, R. E. (2013). Romantic attachment and relationship functioning in same-sex couples. Journal of counseling psychology, 60(1), 72.

https://psycnet.apa.org/doiLanding?doi=10.1037%2Fa0030994

3. Guzmán-González, M., Contreras, P., & Casu, G. (2020). Romantic attachment, unforgiveness and relationship satisfaction in couples: A dyadic mediation analysis. Journal of Social and Personal Relationships, 37(10-11), 2822-2842.

https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0265407520940399

4. Dandurand, C., & Lafontaine, M. F. (2013). Intimacy and couple satisfaction: The moderating role of romantic attachment. International Journal of Psychological Studies, 5(1), 74.

https://www.ccsenet.org/journal/index.php/ijps/article/view/21954

5. Diamond, R. M., Brimhall, A. S., & Elliott, M. (2018). Attachment and relationship satisfaction among first married, remarried, and post‐divorce relationships. Journal of Family Therapy, 40, S111-S127.

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/1467-6427.12161

6. Fitzpatrick, J., & LAFONTAINE, M. F. (2017). Attachment, trust, and satisfaction in relationships: Investigating actor, partner, and mediating effects. Personal Relationships, 24(3), 640-662.

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/pere.12203

7. Gabbay, N., & Lafontaine, M. F. (2020). Do trust and sexual intimacy mediate attachment’s pathway toward sexual violence occurring in same sex romantic relationships?. Journal of interpersonal violence, 35(21-22), 5064-5084.

https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0886260517716940

8. Guzmán-González, M., Barrientos, J., Gómez, F., Meyer, I. H., Bahamondes, J., & Cárdenas, M. (2020). Romantic attachment and relationship satisfaction in gay men and lesbians in Chile. The Journal of Sex Research, 57(8), 1026-1035.

https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/00224499.2019.1671949

9. Bonache, H., Gonzalez-Mendez, R., & Krahé, B. (2019). Adult attachment styles, destructive conflict resolution, and the experience of intimate partner violence. Journal of interpersonal violence, 34(2), 287-309.

https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0886260516640776

10. González-Ortega, E., Orgaz, B., Vicario-Molina, I., & Fuertes, A. (2021). Adult attachment, conflict resolution style and relationship quality among Spanish young-adult couples. The Spanish Journal of Psychology, 24, e5.

https://www.cambridge.org/core/journals/spanish-journal-of-psychology/article/abs/adult-attachment-conflict-resolution-style-and-relationship-quality-among-spanish-youngadult-couples/52CF59948C4ED6B4E63EC1708010BBF3

11. Kachadourian, L. K., Fincham, F., & Davila, J. (2004). The tendency to forgive in dating and married couples: The role of attachment and relationship satisfaction. Personal relationships, 11(3), 373-393.

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1475-6811.2004.00088.x

12. Hirst, S. L., Hepper, E. G., & Tenenbaum, H. R. (2019). Attachment dimensions and forgiveness of others: A meta-analysis. Journal of Social and Personal Relationships, 36(11-12), 3960-3985.

https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0265407519841716

13. Martin, A. A., Hill, P. L., & Allemand, M. (2019). Attachment predicts transgression frequency and reactions in romantic couples’ daily life. Journal of Social and Personal Relationships, 36(8), 2247-2267.

https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0265407518787234

14. Kimmes, J. G., & Durtschi, J. A. (2016). Forgiveness in romantic relationships: The roles of attachment, empathy, and attributions. Journal of marital and family therapy, 42(4), 645-658.

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/jmft.12171

15. Guzmán, M., Santelices, M. P., & Trabucco, C. (2015). Apego y perdón en el contexto de las relaciones de pareja. Terapia psicológica, 33(1), 35-45.

https://www.scielo.cl/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0718-48082015000100004&lng=en&nrm=iso&tlng=en

16. Chung, M. S. (2014). Pathways between attachment and marital satisfaction: The mediating roles of rumination, empathy, and forgiveness. Personality and Individual Differences, 70, 246-251.

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0191886914003614?via%3Dihub

17. Mikulincer, M., & Shaver, P. R. (2003). The attachment behavioral system in adulthood: Activation, psychodynamics, and interpersonal processes. Advances in experimental social psychology, 35, 56-152.

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0065260103010025?via%3Dihub

18. Overall, N. C., Girme, Y. U., Lemay Jr, E. P., & Hammond, M. D. (2014). Attachment anxiety and reactions to relationship threat: the benefits and costs of inducing guilt in romantic partners. Journal of personality and social psychology, 106(2), 235.

https://psycnet.apa.org/doiLanding?doi=10.1037%2Fa0034371

19. Mikulincer, M., & Shaver, P. R. (2005). Attachment theory and emotions in close relationships: Exploring the attachment‐related dynamics of emotional reactions to relational events. Personal relationships, 12(2), 149-168.

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1350-4126.2005.00108.x

20. Mikulincer, M., & Shaver, P. R. (2007). Attachment processes and couple functioning. Attachment in adulthood: Structure, dynamics, and change, 299-346.
21. Araya, E. G., González, T. M., & Fuentes, I. L. (2020). Discriminación y violencia hacia jóvenes lesbianas, gays y bisexuales en Chile. Cuadernos Médico Sociales, 60(3), 29-37.
22. Barrientos, J., Gómez, F., Cárdenas, M., Gúzman, M., & Bahamondes, J. (2017). Medidas de salud mental y bienestar subjetivo en una muestra de hombres gays y mujeres lesbianas en Chile. Revista médica de Chile, 145(9), 1115-1121.
23. Martínez, C., Tomicic, A., Dominguez, M., & Spuler, C. (2022). Internalización del estigma en personas LGB: Análisis de su impacto sobre la salud mental y la búsqueda de ayuda psicoterapéutica en Chile. Terapia psicológica, 40(1), 49-69.
24. Salvati, M., Piumatti, G., Giacomantonio, M., & Baiocco, R. (2019). Gender stereotypes and contact with gay men and lesbians: The mediational role of sexism and homonegativity. Journal of Community & Applied Social Psychology, 29(6), 461-473.

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/casp.2412

25. McLaren, S. (2015). Gender, age, and place of residence as moderators of the internalized homophobia-depressive symptoms relation among Australian gay men and lesbians. Journal of Homosexuality, 62(4), 463-480.

https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/00918369.2014.983376

26. Hatzenbuehler, M. L. (2009). How does sexual minority stigma “get under the skin”? A psychological mediation framework. Psychological bulletin, 135(5), 707.

https://psycnet.apa.org/doiLanding?doi=10.1037%2Fa0016441

27. McCullough, M. E., Worthington Jr, E. L., & Rachal, K. C. (1997). Interpersonal forgiving in close relationships. Journal of personality and social psychology, 73(2), 321.

https://psycnet.apa.org/doiLanding?doi=10.1037%2F0022-3514.73.2.321

28. Mikulincer, M., Hirschberger, G., Nachmias, O., & Gillath, O. (2001). The affective component of the secure base schema: affective priming with representations of attachment security. Journal of personality and social psychology, 81(2), 305.

https://psycnet.apa.org/doiLanding?doi=10.1037%2F0022-3514.81.2.305

29. Miller, A. J., Worthington Jr, E. L., & McDaniel, M. A. (2008). Gender and forgiveness: A meta–analytic review and research agenda. Journal of Social and Clinical Psychology, 27(8), 843-876.

https://guilfordjournals.com/doi/10.1521/jscp.2008.27.8.843

30. Lewis, R. J., Milletich, R. J., Derlega, V. J., & Padilla, M. A. (2014). Sexual minority stressors and psychological aggression in lesbian women’s intimate relationships: The mediating roles of rumination and relationship satisfaction. Psychology of Women Quarterly, 38(4), 535-550.

https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/0361684313517866

31. Szymanski, D. M., Dunn, T. L., & Ikizler, A. S. (2014). Multiple minority stressors and psychological distress among sexual minority women: The roles of rumination and maladaptive coping. Psychology of sexual orientation and gender diversity, 1(4), 412.

https://psycnet.apa.org/doiLanding?doi=10.1037%2Fsgd0000066

32. Meyer, I. H. (2003). Prejudice, social stress, and mental health in lesbian, gay, and bisexual populations: conceptual issues and research evidence. Psychological bulletin, 129(5), 674.

https://psycnet.apa.org/doiLanding?doi=10.1037%2F0033-2909.129.5.674

33. Collins, K. M., & Levitt, H. M. (2021). Heterosexism and the self: a systematic review informing LGBQ-affirmative research and psychotherapy. Journal of Gay & Lesbian Social Services, 33(3), 376-405.

https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/10538720.2021.1919275

34. Velotti, P., Rogier, G., Beomonte Zobel, S., Chirumbolo, A., & Zavattini, G. C. (2022). The relation of anxiety and avoidance dimensions of attachment to intimate partner violence: A meta-analysis about perpetrators. Trauma, Violence, & Abuse, 23(1), 196-212.

https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/1524838020933864